Meddő párkapcsolat

kopa-zsoltKopa Zsolt 1965-ben született Pécsett, a kaposvári Táncsics Mihály Gimnáziumban érettségizett. Általános orvosdoktori diplomát a Pécsi Orvostudományi Egyetemen szerzett.

 

1990-1999 között a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Urológiai Klinikáján dolgozott egyetemi tanársegédként. 1999-2007 között a Szabolcs utcai Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem Andrológiai és Urológiai Klinikáján egyetemi adjunktusként és andrológiai igazgató-helyettesként az Andrológiai Részleget vezette, majd az egészségügyi reform következtében ugyanott létrejött Országos Gyógyintézeti Központ Andrológiai és Urológiai osztályán volt főorvos. A reform további átalakításainak következtében 2007-2009-ig az Állami Egészségügyi Központ Urológiai Osztályán főorvosként dolgozott.

 

1994-ben urológiából, 2004-ben (a szakvizsga bevezetésének évében) andrológiából szakvizsgázott. 2006-ban férfimeddőség tárgykörében védte meg Ph.D. értekézését.  2009-ben diplomát szerzett a Szent István Egyetemen, egészségügyi szakmenedzsment tárgykörben.

 

2009. május 1. óta ismét a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikáján tevékenykedik, jelenleg egyetemi docensként az Andrológiai Centrum és a Semmelweis Egyetem Andrológiai Szakmai Grémiumának vezetője.

 

Szakmai tevékenysége kiterjed az andrológia teljes diagnosztikai és terápiás palettájára, az alapkutatásoktól a klinikai kórismézésen át a gyógyszeres és a műtéti kezelésekig. A korszerű andrológiai mikrosebészeti eljárások művelésében és új módszerek hazai bevezetésében is dolgozik.

 

2010 szeptemberében az Európai Andrológiai Akadémia (EAA) akadémikus tagjává választotta, jelenleg az EAA Külkapcsolati Bizottságának társelnöke, az Európai Andrológiai Szakvizsgabizottság tagja. Az Európai Urológus Társaság – Férfimeddőségi Irányelveket Kidolgozó Bizottság (EAU Male Infertility Guideline Committee) tagja, az Európai Urológus Társaság (EAU) Andrológiai Szekciójának (ESAU) vezetőségi tagja. Egy cikluson át az Európai Szexuális Medicina Társaság (ESSM) vezetőségének tagja (Executive Committee) volt.

 

A Magyar Andrológiai Társaság elnöke, tagja a Magyar Urológusok Társasága és az STI Társaság vezetőségének, az Urológiai Szakmai Kollégium tanácsának.

 

Főszerkesztője a Magyar Andrológia és szerkesztője a Magyar Urológia szaklapoknak, valamint az Európai Andrológiai Akadémia hírlevelének.

 

Tudományos közleményeinek száma 139.

 

Rendszeres résztvevője és meghívott előadója, ill. programvezetője nemzetközi és hazai szakmai rendezvényeknek, továbbképzéseknek és szakképzési fórumoknak. Szakmai lektorként tevékenykedik több nemzetközi és hazai szakmai folyóiratnál.

 

Meddő párkapcsolatról beszélünk, amennyiben szexuálisan aktív, fogamzásgátló módszereket nem használó pár esetében 1 éven belül nem jön létre spontán terhesség. A Nemzetközi Egészségügyi Szervezet (WHO) adatai alapján jelenleg Európában a meddő kapcsolatok aránya 15%, ám Magyarországon még magasabbra tehető, itthon minden ötödik párkapcsolat meddő. Az esetek kb. felében a férfinél is található hiba, kóros eltérés.

 

A kivizsgálás első lépcsője a kórtörténet és a nemzőképességet befolyásoló tényezők gondos felmérése, majd a nemi szervek fizikális vizsgálata. Ezt követi a spermavizsgálat, amely a WHO előírása szerint kell, történjen. Ilyenkor felmérjük a legfontosabb paramétereket, köztük a hímivarsejtek mennyiségét, minőségét (mozgását és alaki épségét), valamint újabban a spermiumok megtermékenyítő funkciójának épségét is. Ezt követik a kivizsgálás további lépcsői: szükség szerint hormonális-, genetikai-, biokémiai-, és képalkotó vizsgálatok. Ezek alapján lehet megtervezni a leghatékonyabbnak ígérkező kezelést.

 

Az utóbbi években kiemelt hangsúlyt kapott a szabadgyökök szerepe a férfiak nemzőképesség-zavaraiban. Ezek a reaktív oxigéngyökök normál körülmények között is termelődnek minden sejtben, fokozott képződésük esetén azonban – amely létrejöhet pl. gyulladások, dohányzás, környezeti ártalmak, vagy sugárzás hatására is – az ondóban és a hímivarsejteken az eredeti oxidatív és antioxidáns rendszerek közötti egyensúly felborulhat. Ennek következtében megsérül a spermiumok membránja, töredezetté válhat a spermium specifikus örökítő anyaga (DNS).

 

Az ilyen esetekben, természetesen a szervi eltérések kizárása után az antioxidáns szereknek kiemelkedő szerepe lehet a nemzőképesség javításában. Vitaminok, aminosavak, nyomelemek, ásványi anyagok rendelkeznek antioxidáns tulajdonsággal. A Profertil több ilyen hatóanyag kombinációja, speciális -gyógyászati célra szánt- tápszerként került forgalomba. Nagyon sok esetben bizonyult már hatékonynak az ilyen kezelés, egyrészt a hímivarsejtek mennyiségét és minőségét, másrészt pedig a funkcióját is képes javítani. Mivel a spermiumok termelődése és érése közel három hónapig tart, egy kúra ideje is ennyi. A javulás előre nem jósolható meg, így annak mértéke sem, de gyakorta előfordul, hogy lehetővé válik a spontán fogamzás, ill. jobb eredménnyel történhetnek mesterséges megtermékenyítési eljárások.

 

Fontos megjegyezni, hogy a klinikai tapasztalatok alapján az antioxidáns kezelés nem minden esetben bizonyul hatékonynak. A tudomány még nem fejtette meg, hogy pontosan milyen esetekben várható leginkább a jó hatás, de jelenleg zajló laboratóriumi- és klinikai vizsgálatok hamarosan megoldást hozhatnak ennek a kérdésnek a tisztázására.